Névadónkról

Lőrincze Lajos élete és munkássága

 

1915. november 24-én született a Veszprém megyei Szentgálon. Édesanyja Lőrincze Zsófia cselédlány volt Veszprémben, majd Budapesten. Özvegy nagyanyja nevelte, és testvérként élt együtt fiatal édesanyja testvéreivel: Sándorral, Lidivel, Gáborral.
1922-1928: Szentgálon végezte a hat elemit. Tanítónője Karika Erzsébet, a “kisasszony”, akit élete végéig gyakran emlegetett írásaiban és előadásaiban, mint aki “szigorú volt… de kedves is volt, mosolygós, szép, és nagyon érdekesen tudott magyarázni”.

1928-1936: Középiskolai tanulmányait Pápán a Református Kollégiumban végezte, ahová a tehetséges diák Somogyi Zoltán szentgáli református lelkész ajánlására került “feltételes terítőként”. Az iskola értesítője szerint végig színjeles, kitüntetett tanuló. Az 1933/34-es tanévtől a Képzőtársaság aktív tagja is: könyvtárosa, jegyzője; gyakran nyert szavalóversenyt, díjazták novellapályázatait. Érettségi tételei: magyarból “A XX. század lírája”, történelemből: “A magyar nemesi vármegye és alkotmány jellemzői”. 1936. június 8-án érettségizett kitüntetéssel.

1936-1937: A tanév első félévében a pápai Református Teológiai Akadémia hallgatója volt, de nem érzett igazi elhivatottságot a papi pálya iránt, és éppen vallástanára biztatására és anyagi segítségével Budapestre került.

1937-1941: A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakos bölcsészhallgató (keresztféléves). Először a Hársfa utcai diákotthonban lakik, majd 1937 őszétől az Eötvös Kollégium tagja. 1938-ban Nürnbergben jár tanulmányúton. 1939-ben megnyeri az első Jó magyar kiejtési versenyt Móra Ferenc: Osztozkodás címu novellájának felolvasásával. Szakdolgozatát Pais Dezső professzorhoz írja Szentgál helyneveiből. 1941-ben kapja meg bölcsészdiplomáját.

1941-1943: Az egyetem frissen alakult Magyarságtudományi Intézetében díjas gyakornok lesz. Néprajzi, népnyelvi gyujtéssel foglalkozik; a földrajzi névgyujtés felelőse.

1943-1945: Szeptembertől középiskolai tanár Pápán, volt iskolájában. A népfőiskolán is előad, elnöke a Tehetségmentő Alapítványnak. 1944-ben megnősül, feleségül veszi Vehovszky-Emerich Erzsébet tanárnőt. Közben dolgozik doktori disszertációján is, melynek témája: Földrajzi neveink életéről, keletkezésükről, alakulásukról, elhalásukról. A háború után részt vesz a könyvtár mentésében, a tanítás újraindításában. A Nemzeti Parasztpárt körül tevékenykedik. 1945 végéig marad Pápán.

1946: Januárban visszatér Budapestre, ahol kinevezik tanárnak a Teleki Intézethez tartozó Néptudományi Intézetbe.

1947: Budapesten a József körút 85-be költözik a család, ide születnek a gyermekei, s itt, a Corvin Mozival szemben éli át az 56-os forradalmat. Ebben az évben jelenik meg első nagyobb tanulmánya a Földrajzi neveink élete.

1948: Megszületik Péter fia, majd 1950-ben Zsuzsanna leánya.

1949: Napvilágot lát a Földrajzinév-gyujtésünk múltja, jelen állása és feladatai.

1949-1985: Munkahelye az MTA Nyelvtudományi Intézete. Először intézeti tanár, 1952-59 között igazgatóhelyettes, 1959-1971 között osztályvezető, 1971-1985-ig tudományos tanácsadó. Innen megy nyugdíjba 1985. december 31-én.

1951: Megjelenik közös munkájuk Benkő Loránddal a Magyar nyelvjárási bibliográfia 1817-1948. Mintegy tizenöt éven keresztül részt vesz a magyar nyelvatlasz anyaggyujtésében, melynek során bejárja az országot és a környező országok magyarlakta vidékeit, miközben sok szakmai és emberi tapasztalatot szerez.

1952-től: Az MTA Nyelvmuvelő Főbizottságának titkára, majd 1960-tól halálig az elnöke (A bizottság neve 1960-tól Anyanyelvi Bizottság, majd 1990-től Magyar Nyelvi Bizottság).

1952: Kodály Zoltán biztatására kezdi meg a rádióban ötperces nyelvmuvelő előadásait Édes anyanyelvünk címen, melyekkel sajátos ismeretterjesztő mufajt teremt. A sorozatot negyven éven keresztül kitartóan folytatja szinte halála pillanatáig. Ebben az évben kandidátusi címet kap eddigi munkásságáért, valamint a Magyar Népköztársasági Érdemrend arany fokozatát.

1953: A Magyar Nyelvtudományi Társaság alelnöke lesz. Megjelenik a Nyelv és élet címu könyve, valamint szerkesztésében és bevezetőjével a Nyelvmuvelésünk főbb kérdései címu tanulmánygyujtemény. Névtanosból lassan nyelvmuvelővé válik, elsősorban ez lesz tevékenységének fő területe. 1953 végétől haláláig a Magyar Nyelvőr felelős szerkesztője. (Az 1954. 1-2. szám az első, melyet az ő neve jegyez szerkesztőként.)

1954-től: Irányítása alatt a lap – nem veszítve tudományos színvonalából – egyre erőteljesebben szolgálja a nyelvmuvelés céljait is. Egyben jelentős szemléletbeli változáson megy át: a nyelvet, a nyelvi jelenségeket az ember, a használó felől közelíti meg.

1955: A Magyar Nyelvatlasz anyaggyujtésének módszere címu kiadványban adja közre azokat a tapasztalatait, melyeket másfél évtized alatt e szakterületen szerzett.

1956: Szerkesztője a Nyelvmuvelés címu tanulmánykötetnek.

1957: Családjával a Szilágyi Erzsébet fasorba költözik, itt él haláláig.

1959: A Nyelvmuvelő bővített, újabb kiadását szerkeszti Iskolai nyelvmuvelő címen.

1961: Gyors egymásutánban két kiadást ér meg az Édes anyanyelvünk gyujteményes kötete, melyet a rádiós ötpercekből szerkeszt. Az ötvenes évek közepétől számtalan ismeretterjesztő előadást tart, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Irodalmi és Nyelvi Választmányának is aktív tagja. 1962-ben Bugát Pál-emlékéremmel tüntetik ki a nyelvi ismeretterjesztésben végzett munkájáért.

1964: A televízióban filmet mutatnak be A magyar nyelvről címen, melyben a helyes magyar kiejtés és a nyelvmuvelés problémáiról beszélget Kodály Zoltán és Lőrincze Lajos. A riporter Randé Jenő.

1965-től: A TIT periodikus kiadványsorozatának, az Irodalmi és Nyelvi Közleményeknek szerkesztőbizottsági tagja, és több kötet írója is. (A kiadványsorozat címe később Nyelv és Irodalom, majd a Magyar Nyelvi Választmány különválása után Nyelvi Ismeretterjesztés).

1965: 50. születésnapján megkapja a Munka Érdemrend arany fokozatát tudományos és ismeretterjesztő munkájáért.

1966: Finnországba látogat, a következő évben pedig a helsinki Finnugor Társaság levelező tagjának választja. Ugyanebben az évben előadást tart a bécsi Collegium Hungaricumban is. Megrendezik az első Kazinczy-versenyt, melynek létrejöttében, szervezésében jelentős segítséget nyújt Péchy Blankának, elsősorban tekintélyével, kapcsolataival, a jó ügy felkarolásával. Ettől kezdve rendszeresen részt vesz Győrben a versenyek zsurizésében.

1967: A TIT budapesti szervezetétől indult ki A magyar nyelv hete rendezvénysorozat kezdeményezése, mely az ő javaslatára és aktív közremuködésével fejlődött évente ismétlődő, országos rendezvénnyé. Kiváló Népmuvelő kitüntetést kap elsősorban széles köru és hatékony népmuvelő munkájáért, továbbá az Akadémiai Díj I. fokozatát is.

1968: Nagy sikert arat a Nyelvőrségen címen megjelenő gyujteményes kötete. Ekkor kezdi megjelentetni az Akadémiai Kiadó a Magyar Nyelvjárások Atlaszát, melynek utolsó kötete 1977-ben lát napvilágot. Tagja a szerkesztőbizottságnak is. Olaszországban jár tanulmányúton, közben előadásokat is tart.

1969-től: A TIT ügyvezető elnökségének tagja, 1990-ig a Magyar Nyelvi Választmány elnöke is.

1970-től: A Magyarok Világszövetségének, majd elnökségének tagja. Egyik kigondolója, létrehozója és élete végéig szervezője az Anyanyelvi Konferenciáknak 1992-ig elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. Közel húsz éven át nagy energiával vesz részt a határokon kívül élő magyarság muvelésében, s abban, hogy az Anyanyelvi Konferenciák a zavartalan párbeszéd intézményesített alkalmai legyenek. Az I. Anyanyelvi Konferenciára Debrecenben és Budapesten kerül sor. Ebben az évben jár először Amerikában: Miami, Washington, New Brunswick, Buffalo, Cleveland, Bloomington, Chicago, Vancouver, Toronto és Atlanta a legemlékezetesebb találkozások helyszíne. Az Állami Díj II. fokozatával tüntetik ki, szeptembertől címzetes egyetemi tanár.

1972: Megjelenik az Édes anyanyelvünk tanulmánykötet 3. bővített, átdolgozott kiadása.

1973: A II. Anyanyelvi Konferencia, Szombathelyen.

1975: 60 éves. Széles köru nyelvmuvelő munkájáért SZOT-díjat kap.

1976: Európai körutat tesz.

1977: A III. Anyanyelvi Konferencia, Budapesten.

1978: Másodszor megy amerikai körútra.

1979-től: Az induló Édes Anyanyelvünk valamint a Nyelvünk és Kultúránk folyóiratok szerkesztőbizottságának elnöke, a Confessio szerkesztőbizottságának tagja

1980: A Gyorsuló idő sorozatban megjelenik az Emberközpontú nyelvmuvelés címu tanulmánykötete, amely a nyelvmuveléssel, az anyanyelvhasználattal kapcsolatos elméleti írásait tartalmazza. Fábián Pállal közösen egyetemi jegyzetet írnak Nyelvmuvelés címen. Erre az évre esik a Nyelvmuvelő kézikönyv I. kötetének megjelenése is (a II. kötet 1985-ben). Számos szócikket ír ezekbe is.

1981: A IV. Anyanyelvi Konferenciát Pécsett tartják. Pedagógiai munkásságáért megkapja az Apáczai Csere János-díjat, valamint a Bárczi Géza-emlékérmet.

1983: Szülőmegyéje a Veszprém Megyéért kitüntetés arany fokozatával jutalmazza huségét.

1984: Svédországban jár. A TV-ben portréfilmet mutatnak be róla Látogatóban címen (A film videóváltozatát a Televideó 1995-ben hozta forgalomba).

1985: 70. születésnapján életmuvéért a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntetik ki, ugyanebben az évben a Magyar Nyelvtudományi Társaságban végzett munkáját Révai Miklós-emlékéremmel ismerik el.

Az V. Anyanyelvi Konferencia, Veszprémben. Európai körutazást tesz, többek között Párizsban, Hamburgban is jár. December 31-én nyugdíjba megy.

1986: Harmadszor és utoljára utazik Amerikába. Újabb portréfilm készül róla a TV-ben “Hu nevelőim, dunántúli dombok” címen

1989: A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár kiadja régi szentgáli gyujtésének átdolgozott, bővített változatát Bilingérezés címen. A kötet szerkesztője Balogh Ferencné. A VI. Anyanyelvi Konferencia, Kecskeméten.

1990: 75 éves. Októberben a Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatja. A hónap végén a jugoszláviai Adán Szarvas Gábor-díjjal jutalmazzák több évtizedes segítségét, aktív részvételét az ottani nyelvmuvelésben és az adai Szarvas Gábor Nyelvmuvelő Napokon való közremuködését. Ebben az évben megkapja a Pais Dezső-díjat is. A Magyar Néppárt országgyulési képviselőjelöltje, ebben a minőségében a tévében is felszólal.

1991-től: Betegeskedik, előbb a Szent János, majd a Kútvölgyi Kórházban kezelik.

1992: Már betegen kapja meg a Kosztolányi-díjat. Gombár Csaba, a rádió elnöke Aranymikrofon-plakettel értékeli az Édes anyanyelvünk musort, melyet betegsége miatt – negyven év után – ekkor hagy abba.

1993: Részben korábbi tervei, vázlatai, részben barátai segítségével a betegágyban szerkeszti utolsó kötetét: Megnől az ember szíve. Alcíme: Barátok-emlékek-találkozások. Kiadója a veszprémi Új Horizont. Szerkesztők: Balogh Ferencné, Kolczonay Katalin és Raffai István. Még örülhet az elkészült könyvnek, melyet a kiadó és a szerkesztők mutatnak be október 7-én Budán a Litea Könyvszalon népes közönsége előtt. Szeptember 18-án felolvassák levelét a tévében, melyet a Ki mit tud? verseny résztvevőinek ír. Tudomására jut, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Veszprém Megyéért Emlékérmet szavazott meg számára, de már csak özvegye vehette át a kitüntetést.

Október 11-én, több mint kétéves kórházi szenvedés után, csendesen halálba szenderül. November 4-én temetik el a Farkasréti-temetőben a református egyház szertartása szerint. Hegedus Lóránt püspök, Grétsy László a Nyelvtudományi Intézet és a pályatársak, Pomogáts Béla a Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia nevében búcsúztatja. A szülőföld veszteségét és fájdalmát Sófalviné Tamás Márta szentgáli polgármester tolmácsolja, a pápai diáktársakét Papp Kálmán. A szentgáli kórus egyházi énekei és bakonyi népdalai siratják el hű fiukat. Közel kétezer ember áll a ravatalánál az ország minden tájáról, sőt a határokon túlról is.

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás